Miután a vihart lecsendesítette Jézus, félelem szállta meg tanítványait. Kicsoda ez, hogy még a szél is engedelmeskedik neki? – kérdezgették egymástól. Jézus ezzel a csodával válaszol tanítványai kérdésére. Nemcsak a természet ura. Nem a fizikai viharokra specializálódott. Az élet, a világ rendje, békéje fontos számára. Ő a magasságbeli Isten Fia – és ezt a gonosz lelkek mondják ki. Ő Isten rendjét, békéjét hozza. Isten nélkül a világban káosz van. Vele kozmosz=rendezett, szép a világ is, az ember is.
Mit hoz a Gonosz Lélek? Diabolosz=széthányó. Az emberi természet szétrombolására szakosodott. Eszközei: cselszövés, hazugság, csábítás. „Mint ordító oroszlán körüljár, és keresi, hogy kit nyeljen el.” Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy van, és hogy kicsoda ő, ellenkező esetben szépnek, jónak tünteti föl magát, megfertőz, és nem tudunk szabadulni tőle. Pl. a szenvedélybetegségek kialakulása is így kezdődik: cigaretta, ital, kábítószer. Jónak tünteti fel, és aztán életre szóló rabsággá válik.
Mindig új, nem várt arcban és helyen jelenik meg a gonosz. Elveszi az időt, az erőt, leköti a gondolatot, eltávolít azoktól, akik szeretnek. Sokszínű az eszköztára. Az egyébként jó dolgokat kiemeli a helyéről, túl hangsúlyozza őket, és máris rabsággá válik a kapcsolatunk ezekkel. Így válik a pénz, a testi szenvedély szeretet nélküli üres céllá, a szó üres vagy rosszindulatú fecsegéssé, az időtöltés lustasággá, unalommá.
Ha pontos képet akarunk festeni arról, hogy milyen az ember Isten nélkül, akkor ezt az ördögtől megszállottat vehetjük mintának. Házban nem lakott = nem volt otthona az a hely, ahol élt. Van házunk, de vajon otthonunk-e? Van e helye benne Istennek, békességnek, szeretetnek? Ha nincs – halottasház, sír az, mint ahová ez a megszállott is ment. Kívülről szép, de belül tele van rothadással. Az egyre nagyobb házakat nézve sokszor megkérdezem: vajon békesség, szeretet van e bennük? Miért vagyunk a világon? Tamási Áron mondja: hogy valahol otthon legyünk benne! Ma itt, holnap ott. Ez nem jó életstílus. Valahol légy otthon. Istennel.
Ruhája nem volt. Nem volt szégyenérzete. Egy meztelen korban élünk. Nincs szégyenérzete a társadalomnak, nem csak fizikai, de lelki értelemben sem. Hol van a megszentelő kegyelem öltözete, mellyel leülhetünk Urunk asztalához, mellyel a szentek társaságába mehetünk. Ruhánk, mely széppé tesz, és közelebb engedi a másikat. A ruhátlanság magányossághoz vezet. Az egyenruha, a lélek igényessége, valakihez, valamihez való tartozása formál időtálló közösséget.
Az Isten nélküli embertől félnek. Megkötözik, de letépi bilincseit. A szeretet közösségét, szabályait bilincsnek érzi az ilyen. Szabadsága azonban önzés és vadság. Korunk lelkületére jellemző, hogy ha este egyedül megyünk az utcán, és távolban megjelenik valaki, megijedünk, félünk, ahelyett, hogy örülnénk: nem vagyunk egyedül. A szeretetre teremtett ember félelmetes lett. Már a nevelésben is megjelenik ez. Harcra tanítjuk gyermekeinket. Történet: játszótér – gyerekek – háborúsdi. Öreg bácsi összegyűjti őket. Ne háborút! Békét játszatok! Jó! Elszaladnak, összedugják a fejüket. Visszajönnek lógó orral. Hogy kell békét játszani? Azt nem tudjuk. Nincs rá mintájuk. Az ellenségeskedés élteti már szüleiket is. Ezt látják filmen, már rajzfilmeken is. A szeretet játékára senki sem tanította meg őket.
S ha Krisztus megy közelebb hozzá, akkor az zavarja. Mi közöm hozzád? Tudom, ki vagy! Pedig éppen rá van szüksége, szükségünk. Orvosok mondják, hogy a betegségek nagy része lelki eredetű. Békességgel, hittel, derűvel jórészük megelőzhető. Egy hívő emberek irányította világban nem szabadna mérget gyártani…
Mi a neve? Légió. Római hadtest. 6000 ember. Hatékony, összeszokott, zárt harci egység. Akkoriban ezek a légiók uralták a fél világot. A gonosz lélek sosincs egyedül. Sokan vannak, edzettek, hatékonyak. Nem szabad egyedül maradni nekünk sem a hitünkkel. Csapatba kell tartozni. Imádkozó közösségbe, hogy hatékonyak lehessünk. Krisztushoz kell tartozni, hogy erősebbek legyünk.
Jézus legyőzi. Erősebb. És hogy milyen is a gonosz lélek valójában, az azonnal kiderül: a disznók elpusztítják magukat. Ez lett volna a megszállott ember sorsa is. Ez a miénk is, ha Isten nélkül, társak nélkül maradunk. Ép ésszel, felöltözve ül Jézus lábánál. Rend és békesség. Ez az Istenre hagyatkozó ember jellemzője. HA le tudunk ülni Jézus lábához, csendben lenni és rá figyelni, akkor egészségesek vagyunk. A folyamatos zene, zaj, az állandó sietés kirázza az Istent az életünkből. Történet: utazó – sivatag – sürgeti az arabokat – harmadik nap nem kelnek föl. Már fönn a nap – vezetőjüket kérdi: nem ezért fizetek. Miért lustálkodnak? Nem lustálkodnak, csak megvárják, hogy utolérje őket a lelkük!
Igen, ennek ára van. A gadaraiak látják a meggyógyult embert és az elpusztult sertéseket. A disznókat választják. Ezen az áron nem akarnak egészségesek lenni. Ma is hasonló a viszonyítás. A hívő emberek minden agresszív rendszernek félelmetesek, mert más hatalomnak engedelmeskednek. Függetlenek, nem lehet belőlük rabot csinálni. Akár a diktatúrák, akár a monopóliumok pénzuralma az egyház, a hívő ellen támad. Más az értékrendszere. Vigyázz, hogy Isten ne a sokadik legyen az értékek rangsorában, hanem ő mondja meg, mi legyen az érték az életedben!
Jézus körül ütköznek az érdekek. Kettéválik a világ. Egy kínai bölcset kérdeztek meg arról, mit tart arról az emberről, akit egy városban mindenki szeret. Nagyra tartom! Válaszolta a bölcs, de többre nézem azt, akit a jók szeretnek, a rosszak pedig nem. Jézus ilyen volt. A jók szerették. Nem az a célunk, hogy mindenki szeressen. Ez lehetetlen. Te szeress mindenkit, mégpedig Krisztus tanítása nyomán. De számíts rá, hogy aki Jézus lábainál ül, ép ésszel, felöltözötten, azt a meztelen világ nem mindig érti majd meg.
Jézus ezzel együtt is azt mondja a meggyógyultnak – aki vele akar tartani, hogy menjen haza, és mondja el, milyen nagy dolgot tett vele az Isten! Nem maradhatunk a templomban. A Tábor hegyéről is le kellett jönni a tanítványoknak. Haza kell mennünk, oda ahonnan eljöttünk ide, és el kell mondanunk, hogy találkoztunk Valakivel, aki átalakította az életünket, otthont, ruhát, békét adott nekünk.