Mi keresztények vagy túlvilágiak, vagy túl evilágiak vagyunk. Mint a pap, aki „hétköznap láthatatlan, vasárnap felfoghatatlan”. Belefeledkezünk a túlvilágba, elfeledve a jelent, vagy a jelenbe, elfelejtve az örök életet. A helyes magatartás: Vándorok vagyunk, akik szeretjük a földet, de célunk az Örök Haza. Isten Országa ott van, ahol akarata megvalósul. Nem menekülés a földi gondoktól, tennivalóktól. Komolyan veszem a földet, de nem akarom Isten akarata ellenére átalakítani.
Jöjjön el… A bibliai idő nem azonos azzal, amit az órával mérünk. Isten ideje: alkalom a jóra. El lehet fogadni és el is utasíthatjuk. Ki lehet használni, és elszalasztani. Ez az idő véges. Ki kell használni. Ezért bűn, amikor a talentumot elássa a szolga. Nem engedte, hogy eljöjjön Isten ideje. Elásta a lehetőséget. A tudatos unalom, az elfecsérelt idő – bűn. A 10 szűzről szóló példabeszéd is ezt akarja tudatosítani bennünk. A mécsesünkben legyen olaj, és legyünk éberek, készek arra, amivel Isten megbízott minket.
Isten ideje személyes idő. Krisztus személyesen érkezik. Az időnk a vele töltött minőségi idő. Vele a történelem nem félelmetes görgeteg, az út nem céltalan, a szenvedés nem reménytelen… Minden életesemény a végtelenbe, az öröklétre nyitottá válik. Ezért a keresztény ember mércéje az élet eseményeinek mérlege: mennyit nyom az örökkévalóság mérlegén? Ér e valamit Isten előtt is?
Mit tudunk Isten országáról? – Kapuja van: szűk és keskeny az út, mely oda vezet. Kulcsai vannak – Péternél. Meghívást kaptunk mindannyian, személyre szólót – királyi menyegző példabeszéde. Asztala van, melyhez csak menyegzős ruhában ülhetünk le. Nyitott – sokan jönnek keletről, nyugatról, északról és délről és telepszenek le benne. A bűnösök is meghívottak ide. A magvető példabeszédében jelzi Jézus, hogy Isten országában nincs erőszak. A búzáról és a konkolyról szóló példázat azt üzeni, hogy a gonosszal való küzdelemben válunk rá éretté. Tudni kell várakozni is a belépésre – ld. 10 szűz példája. Rejtett, mint a mag, kicsinek tűnik, mégis naggyá nő bennünk és általunk.
Hogyan jön el? Elérésének eszköze: a megtérés=Isten felé fordulás. Az imádkozó szembe fordul a világgal, még önmagával is. „Aki apját, vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám… Aki az eke szarvára tette a kezét, ne nézzen hátra. „ Jöjjön el – ez a kérés szembe fordít a történelmi áramlatokkal, még saját önzésünkkel is. Nem az én országom, hanem a Te országod – sokszor csak a szám mondja ezt, és közben az én országomra, autómra, házamra… gondolok. Ha így imádkozzuk, megrövidítjük a megváltás távlatát. „Valósítsd meg önmagad!” – a ma divatos jelszó szöges ellentéte a Miatyánk kérésének, amely arra ösztönöz, hogy valósítsd meg Isten álmát magadban. Legyen Istened, hogy ember lehess, hogy önmagad lehess, és rendezni tudd a világodat.
Bárminek az istenítése ellentétes a Miatyánk e kérésével (babona, pénz, hatalom…) Nem vagyunk a végzet rabjai. Hiszek a jó Istenben, egy jobb világban. Egyengetem az Ő útját. Isten országa ott van, ahol akarata érvényesül. Ez inkább állapot, mint fizikai terület. Közöttünk, bennünk van ez az ország. Itt minden Isten rendelte helyére kerül. Valahogy úgy, ahogyan az 50. évben, a jubileumi esztendőben volt ez a választott népnél. Aki adósság miatt lett rabszolga – kiszabadult. Akinek a földjét vették el, visszakapta. Mindenki kapott egy újabb esélyt a szabadságra, az életre.
Jöjjön el a Te Országod = valójában azt kérem, újítson meg engem, minket az Isten Krisztusban. A legteljesebb és legszebb önmegvalósítás: Isten tervét megépíteni az életemben. A Biblia azt írja: „Isten országa Igazság, béke és öröm a Szentlélekben.” 1. Isten Igazsága. „Ti keressétek először Isten igazságát, és ami azon felül van, az megadatik hozzá.” – olvassuk a szentírásban. Ez minden igazság mércéje és alapja. 2. Isten Békessége – amelyet a feltémadás hite ad meg követőinek. Isten öröme – nem alkalmi örvendezés, hanem Isten jelenlétének felismerése az élet, a világ minden rezdülésében.