Feltámadt Krisztus! – Annyiszor elmondtuk már, hogy nem is igazán érezzük ennek a mondatnak és eseménynek a hatalmas súlyát. Mert ha nem támadt volna fel, hiába való lenne a hit, az élet. De mivel feltámadt, érdemes élni, szeretni, szenvedni, mert Krisztussal minden a végtelenség távlatába nyílik.
A feltámadás súlytalanságának kialakulásához nagyon hozzájárult a modern technika. Miközben örülünk, hogy filmek készülnek Jézusról, a Biblia eseményeiről, egyúttal a trükkök, a technikai megoldások, a mesék világa felé viszik az eseményeket a nézők számára. Családlátogatáskor egy anya mondta – aki nem volt hajlandó beíratni fiait hittanra (ez nálunk ritka, mint a fehér holló) -, hogy ő minden este a többi mesével együtt a bibliából is olvas a gyermekeinek.
Ez azt jelenti, hogy tudatosan, vagy butaságból, de minden nap hazudik a gyermekeinek, mégpedig az élet legfontosabb kérdéseiben. Hiszen a biblia eseményeit ezernyi tény, tárgyi lelet, történelmi kapcsolat igazolja. Jézus létét magára valamit adó tudós nem kérdőjelezi meg. – Feltámadt Krisztus! Nem kérdőjel, nem pont, hanem felkiáltójel van a mondat végén. Mit jelent ez?
Egy kötéltáncosról olvastam, hogy élete álma volt: átmenni kötélen a Niagara fölött. Évekig gyakorolt. Hatalmas bérházak között, sok emelet magasságban, egyre nagyobb távolságokra jutott. Végül bejelentette a kísérletét. Óriási tömeg mindkét parton. Sikerül. Ünneplik. Megkérdezi: Elhiszik-e, hogy egy talicskát is át tud tolni? Kételkednek. Egy év gyakorlás, sikerül.
Megkérdezi: Elhiszik-e, hogy egy embert is át tud tolni? Mostmár nem kételkednek. Igen! Következő kérdés: Ki az aki beleülne a talicskába? Senki sem vállalkozik. Végül a fia jelentkezik. Elkezdenek gyakorolni. Először a földön, aztán egyre magasabban. Lassan a lélegzetvételük, a szívdobbanásuk is összehangolódik. Bejelentik, elindulnak. Hatalmas tömeg. Közében egy szélfuvallat meglibbenti a kötelet. A fiú megtanulta, hogy egy pillanatra se vegye le a szemét az apjáról. Látja, hogy nincs baj. Nem kezd el kapaszkodni, mert biztonságban van. Átérnek a túlsó partra.
Feltámadt Krisztus! = Kimondjuk, hogy elhisszük: Jézus átment a túlsó partra. Valóban föltámadt! = Vállaljuk, hogy beülünk a talicskájába, és rábízzuk magunkat. Mi kell ahhoz, hogy mi is átjussunk? Egy pillanatra sem szabad levenni róla a szemünket. Együtt kell vele élni. Egy legyen a lélegzetvételünk, a szívdobbanásunk. Ne legyen templomi arcunk és utcai stílusunk.
Ez a mi feltámadásunk titka. Krisztusnak testvérei, az Atyának gyermekei vagyunk. Mindenünk megvan ahhoz, hogy átérjünk a halál szakadékán. Vannak, legyenek segítőtársaink ezen az úton. Legyen fontos, a legfontosabb ez a kapcsolat. Legyen mindennapos a gyakorlás. A megszentelt étel jelzi, hogy még a testi táplálék is ebben segít nekünk. Használjuk úgy, hogy ne csak a földi, de az örök életünknek is javára váljék. Vegyük mindennap, mindenütt hálaadással magunkhoz. Krisztussal szeressük életünk társát, a ránk bízottakat. Vele induljunk munkába és érkezzünk haza, vagy a focimeccsre. Ezt jelenti a válaszunk: Valóban feltámadt!