Életünket találkozások alakítják. Szüleink találkozása, szerelme az életünk forrása. Az ő egyéniségük, mosolyuk, gesztusaik jelennek meg bennünk is. Nagyszüleink, tanáraink, papjaink, testvéreink, osztálytársaink… milyen sokat formáltak rajtunk! Különösen sokat alakít egy- egy igazi szerelem, szép házasság az emberen.
Talán az első megfontolandó ezen az ünnepen, hogy legyen találkozásunk Istennel, Isten emberével, küldöttével. Legyenek közelünkben a szentek, életünk közelében az Igaz emberek. Gyermekeinkre fiatalkorban életre szóló hatással vannak a találkozások. Amikor még irányíthatjuk ezeket, értékes, igazi értéket hordozó emberek közelébe vezessük őket, hogy utána már a silánnyal ne elégedjenek meg. Rajtunk múlik, hogy a nagy hitvallókról, korunk nagy egyéniségeiről eleget hallanak-e gyermekeink, eleget olvasunk-e mi. Vannak országok, ahol külön filmkölcsönző hálózata van a katolikus egyháznak, így segítve a szülők és gyermekeik keresztény fejlődését.
Nem mindegy, hogy kivel találkozik valaki: Hitlerrel vagy pl. Teréz anyával. Igaz tanítással, vagy téveszmével. Emit beengedünk a gondolatainkba, az már egy életen át ott marad és hat ránk. A jó is, a rossz is. Lassan ölő méreg minden hamis tanítás. Istennel való találkozásaink is életet átalakító találkozásokká válhatnak. Egy-egy mélyen megélt lelkigyakorlat, olvasmány, beszélgetés mélyen hívő emberrel – ennek az élményét idézi fel bennünk.
Egy ilyen életet, Mária életét, de minden ember életét átalakító találkozást ünneplünk ma. Gábor angyal és Mária találkozását. Mi kell ehhez az ünnephez? Kell az Isten. Aki nem felejti el ígéretét. Aki megtartja szavát. Már régóta készíti elő ezt a találkozást. Az ősszülőkkel kezdi. Ábrahámmal folytatja. A pátriárkák mindegyikének megerősíti: benned nyer áldást a föld minden nemzetsége. Látható vége ez egy sok ezer éves láthatatlan munkának.
Kell Egy ember, Mária, aki elérhető. Az angyal nem töri rá az ajtót. Fel kell ismernie. Ehhez gondolatainak Istent értő, kereső gondolatoknak kell lennie. Csendben kell lennie, hogy a halk angyali kopogást, Isteni üzenetet meghallja. Belső várkastélyunk mélyén a csendet, az Istent meghalló csendet nekünk is őriznünk kell. Mert az angyal ma is, a mi ajtónkon is kopogtat.
Isten sem akkor, sem ma nem keres természetellenes megoldásokat. A legegyszerűbb utat választja Fia érkezésére. A természetesből, a józanésszel kiszámíthatóból tudjuk mi is, ma is leginkább megvalósítani Isten akaratát. Hol keresi meg Máriát? Nem a Jeruzsálemi Templomban? Nem palotában. A názáreti ház csendjében. Jöhet valami jó Názáretből? – kérdezi később Natánael. Igen, jöhet. Ha Isten akarja. A mi házunkból, falunkból, családunkból, országunkból is, ha Istennel együtt akarjuk.
Ma is Isten a kezdeményező. Ő mindig megelőz minket szeretetével. Nem karba tett kézzel ül. Örök tevékeny szeretetének tettenérését ünnepeljük ma. Bár ő kezdeményez, de amikor az emberek ügyében cselekszik, nem kapcsolja ki az ember szabadságát. Éva engedetlenségére Mária Igen-je a történelmi egyensúlyt helyrebillentő válasz. A hűtlenségre a hűség. Mária válasza nem egyszerűen egy véletlenszerű Igen. A hit Igenje. Isten szeretet-ajánlatot tesz. A mi válaszunk: igent mondani arra, amit Isten feltételez rólunk. Máriás lelkületűek akkor vagyunk, ha világra hozzuk, megvalósítjuk életünkben Isten ajándékát.
Mária nem meggondolatlanul válaszol. Kérdez: Hogyan lehetséges ez? Az Isten neki is, nekünk is válaszol kérdéseinkre. Az angyal magyaráz. Nem elméletet. Nézd meg Erzsébetet. Ami embernél nem lehetséges, Istennél igen. Mária nem tudja ellenőrizni a dolgot. De nem kételkedik. Válasza hitvallás. Feltétel nélküli elfogadása Isten akaratának. Íme az Úr szolgálója vagyok. Ez az igazi istenszolgálat.
Máriának sejtelme sem volt arról, ami rá vár. Isten a meglepetések mestere. Szokatlanul és boldogítóan avatkozik be életünkbe. Egy német festő úgy ábrázolja ezt a jelenetet, hogy amikor belép az angyal, Máriának kiesik a kezéből az orsó, amivel éppen font. Amikor Isten belép az életünkbe, sokszor kiesik kezünkből az, amit fontosnak tartunk, mert mindkét kezünknek szabadnak kell lennie arra, amire Isten meghív.
Ez veszteséggel is jár. Ne sajnáljuk. S a várható veszteség miatt ne mondjunk nemet. Mennyivel kevesebb lett volna Péter, vagy Saul, ha nemet mond, igen helyett. Isten hívását vissza lehet utasítani. De ebből nem Istennek, hanem nekünk lesz kárunk. Nemet mondani igaz barátságra, szerelemre, hivatásra – több mint hiba. Nagy baj, sokszor tragédia. Mária nem aggodalmaskodik. Sőt, amint az angyal elmegy, ős is azonnal cselekszik. Lelkülete = cselekvő szeretet. Erzsébethez megy. Az isteni infót komolyan veszi. Aki idős korában gyermeket vár, annak nehéz a várandós állapot. Megy, hogy ő a fiatalabb, segítsen.
Nagyböjtben oázis ez az ünnep. Fölemeli a fejünket. Azt akarja az egyház, hogy lássuk Isten gondviselő szeretetének találékonyságát. Ezért nem engedi, hogy ilyenkor böjti ruhát viseljen a pap, még nagypénteken sem. Vegyük észre a szent sátrat megárnyékozó felhő erejét. A Sínai hegyre leszálló felhőben rejtőzködő Istent, A Salamoni Templom szentelésekor megjelenő felhő szövetséghozó védelmét. Máriát is „megárnyékozza” a Szentlélek. Ezért gyermeke az Isten Fia lesz. Ránk is leszáll Isten Lelke, hogy alkalmasak legyünk ebben a világban Isten akaratát megélni. Ez a XXI. Század legnagyobb örömhíre. Induljunk, ahogyan az Istenszülő is tette. A legközelebbi emberhez, akiért felelősek vagyunk és akinek segíteni tudunk.