“Abban az időben egy hordágyon fekvő bénát hoztak Jézus elé. Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: Bízzál fiam, bocsánatot nyertek bűneid! ” (Mt.9,2.)

Jézus ebben a szentírási részben a helyére teszi az értékeket. Először a lelket gyógyítja, és csak aztán a testet. Milyen a mi sorrendünk?

Fontos a test egészsége. Nagyon sok időt, pénzt fordítunk rá. Mennyi aggódás, virrasztás kíséri egy gyermek életét, amíg felnő? Hány pelenka, mennyi étel, ital? Orvosra, gyógyszerre bizony nem keveset költünk. A pihenés megszervezésére, a szépségünk ápolására, a ruhatárunk felfrissítésére, a kényelemre, a lakásra rengeteg időnk, munkánk, pénzünk jut. Van, akinek annyira fontos az életnek ez a szelete, hogy másra már nem is jut ideje, ereje.

Pedig nemcsak a látható létezik, és hat ránk. Pécsett úgy fedezték fel az urániumot tartalmazó kőzetet, hogy egyre gyakoribb lett a kőbányában dolgozók betegsége és halála. Egy helyi orvos megmérte a kövek sugárzását, és akkor derült ki, hogy egy nem látható de mégis jelenlévő és nagyon veszélyes sugárzás az, amire oda kell figyelni.

Manapság nagy divat a természetgyógyászat. Vannak energiák, melyeket talán mérni sem lehet, mégis léteznek és gyógyítanak. A lélek is létezik. Nem mérhető, de van. Gondozni, táplálni, szépíteni, megpihentetni épp úgy kell, mint a testet. Ha elmulasztjuk elfárad, éhezni kezd, elsorvad, és ezáltal üressé válik a test. Elkezd önmagával foglalkozni, ital, étel, szex, munka, tétlenség, pénz, hatalom, erőszak… – kinél-mi válik túlsúlyossá. A lélek az egyensúly koordinátora. Vigyázni kell az egészségére.

Mi a lélek betegsége? A bűn. Mi a bűn gyógyszere? A bánat és a megbocsátás. Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Egyedül az Isten. Hozzá kell tehát mennünk. Milyen legyen a bűnbánatunk? Izajás próféta írja: ne hánytorgassuk a múltat. Teremtsünk alapot, melyen Isten újat építhet bennünk. Hogyan? Úgy, hogy leteszem mindazt, ami fáj, ami nehéz, ami nem rajtam múlik. A bűnbánattal Isten kiveszi szívemből a békétlenséget. A rengeteg NEM-et önmagamra, társamra, világomra. IGEN-re nevel. Elfogadni azt, aki mellettem él, a világot, melyet XXI. századként jegyeznek a történészek.

A gyónó, bűnbánó ember békés, derűs, nyitott szívű. Aki önmagát gyógyítja könnyen válik önzővé, szűklátókörűvé. Istenhez vidd az életedet. Rendszeresen, légy ott mellette figyelmesen és alázatosan. Ne Te akard megmagyarázni neki a bizonyítványodat. Hallgasd őt figyelmesen – még ha egy csetlő-botló pap szájába is adja mondanivalóját. Fogadd el. Bűnbánatod eredménye a kitartó szeretet lesz. Kovásszá lenni – ez a dolgunk. Nézd a szenteket: annyira vagy keresztény, katolikus, amennyire szereteted átjárja életed és környezeted.

S mielőtt extra dolgokra gondolnál: semmi feltűnéskeresés, semmi hivalkodás. Lisieux-i Szent Teréz írja le, hogy meghallotta egyik tüdőcsapolása után, hogy nővértársai a szomszéd szobában arról beszélgetnek milyen nagy gondban lesz a rend vezetője, amikor majd Terézről kell halála után valamit feljegyeznie a Historia Domusba. Hiszen semmi rendkívülit sem tett. Nem látták, hogy Teréz befelé növekszik. Naplója tanúskodik hitéről, csöndes, kitartó szeretetéről, sok-sok imájáról.

Az evangélium úgy írja le, hogy “hitük láttára” gyógyította meg Jézus a bénát. A beteget kísérők, a barátok hitét jutalmazta így. Fontos, hogy legyenek ilyen kísérőink, akiknek hitét látva Isten velünk is hasonlóképp cselekszik majd az életünk nehéz időszakaiban. Ehhez fontos, hogy tartozzunk szerető, imádkozó közösséghez. Fontos, hogy mi is ilyen kísérői legyünk barátainknak. Olyanok, akik Jézushoz visszük őket, sugárzó hittel, fáradhatatlanul.

KEDVES BARÁTOM: TE KINEK LESZEL MA A KÍSÉRŐJE?

Pin It on Pinterest